A komáromi vámház története
A városok vagy egyes községek útburkolatának igénybevétele alapján a fuvarok, állatok, és vasúti szállítmányok után ún. kövezetvám-illetéket szedtek.Komárom szabad királyi város kövezetvám-szedési joga feltehetően 1862-ben jött létre. Ajogot a város kezdetben három, később hatévenkénti időtartamokra gyakorolta.a kövezetvám-sorompók mellé ideiglenes fa bódékat állítottak fel, de miután a kövezetszedők részére e helyeken emelt ideiglenes fa bódék nem olyanok, amelyekben a kövezetvám szedők a téli zord idő viszontagságai ellen is védve vannak, az ott alkalmazandott kövezetvám szedők részére megfelelő szilárd anyagból épült kövezetvám szedő házakat emel. A kövezetvám-szedő házakat az Ó-Szőny, felé, Ács felé, és Igmánd felé vezetó úton építették fel.A vámházak felállítását követően 1898-ban alkotott rendelet kimondta, hogy a Duna jobb parti vámsorompókat meg kell szüntetni.A minisztérium 1901-ben újabb 6 évre engedélyezte a város által kért helyeken a kövezetvám-szedési jogot. Az 1924 előtti időszakban az ácsi vámház új helyen, az Ácsi út déli oldalára, a Monostori erőd bejáratával szemben építették fel. A képviselő-testületi határozat szerint az ácsi vámházhoz egy előtérből és tornácból álló toldalékot építettek. Amunkával megbízzuk Komáromi Kálmán helybeli építőmester és Petőcz János helybeli asztalosmester legolcsób ajánlattevőket. A komáromiak emlékezete szerintaz utolsó vámszedő Tóth néni volt. A három Vámház közül ez az épület őrizte meg legjobban alakját.A romos és elhanyagolt épületet családunk 2009-ben megvásárolta és eredeti állapotában visszaépítette és 2011-ben megnyitotta fogadóját.
Péter Nothart
Árpás Béla
Nánai Dzsulietta
Gáti-Bőti Mariann
A város 1-2 étterménél azért jobb. Mónika Szilvásy
Ditti Kun
Gyöngyi Hajdu Göncziné
Magócsi Ildikó
Kedves, figyelmes kiszolgálás, finom, bőséges ételek! Szabó Lívia
Barnabás Hegyi